csütörtök 11:46 Domokos Erika
Forrás: >>> Napi.hu
Valamennyi szerződés kifizetésére be kell tartani a 30, illetve
kivételes esetekben a 60 napos fizetési határidőt március 16-ától - így
elméletileg a legnagyobb adós államnak és önkormányzatoknak is. A
határidő lejárta után a hitelező késedelmi kamatra jogosult, s az
adósnak a követelésbehajtás költségére átalányt is fizetnie kell - akkor
is, ha a hitelezőnek nincs behajtási költsége.
Jelentős változással számolhatnak március 16-tól a szerződések
kifizetésének, illetve a tartozások behajtásának szabályaiban a
vállalkozások és az állami, önkormányzati szervek. Ekkor lép ugyanis
hatályba a parlament által már tárgyalt, elfogadás előtt álló törvény
késedelmes fizetésekre vonatkozó része, amelynek átvétele uniós
kötelezettsége hazánknak.
(A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott
törvényjavaslat a késedelmes fizetések mellett az építésügyi lánctartozások
visszaszorítása érdekében módosít jogszabályokat, valamint létrehozza a
Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, amely az építmények tervezésével
és kivitelezésével összefüggő vitákban működik majd közre, a feladatok
teljesítését igazolja; szakvéleményére alapozva a hitelező pert is
kezdeményezhet az adóssal szemben. A teljesítésigazolási szervre
vonatkozó szabályok július 1-jétől, a perre pedig szeptember 1-jétől
hatályosak.)
Az uniós irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes
fizetésekre határoz meg új szabályokat, azokat azonban a magyar kormány
valamennyi szerződésből eredő pénztartozásra kiterjeszti. Így a törvény
főszabályként bevezeti a 30 napos fizetési határidőt, módosítja a
késedelmi kamat mértékét és kötelezővé teszi az adós számára behajtási
költségátalány fizetését. Mindezt nem csak a vállalkozások egymás közti,
hanem az állam, az önkormányzatok és a költségvetési szervek
vállalkozásokkal kötött szerződéseire is alkalmazni kell - a
magánszemélyekre azonban e szabályok nem vonatkoznak. (A legnagyobb
adósok "hagyományosan" az állam és az önkormányzatok, valamint
szervezeteik. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint például a költségvetési intézmények lejárt tartozása idén január végén meghaladta a 62 milliárd forintot.)
30 napos fizetési határidő
A
30 napos fizetési határidő az áru átadásától, a számla kézhezvételétől
vagy a teljesítéstől indul. Kivételes esetekben, ha a szerződés jellege
vagy sajátossága indokolja, ettől eltérő fizetési határidőben is
megállapodhatnak a felek, de az nem lehet több 60 naptári napnál. Az EU
60 napra meghosszabbított határidőt engedélyez szerződéseikben az
egészségügyi szolgáltatóknak, valamint az ipari vagy kereskedelmi
(áru)szolgáltatási szektorban működő, gazdasági tevékenységet folytató
állami társaságoknak. (A 30, illetve 60 napos fizetési határidőket a
közbeszerzési eljárások nyomán kötött szerződésekre már 2012. január
1-jétől alkalmazni kell, most ezt kiterjesztik valamennyi szerződésre.)
Késedelmi kamat
A fizetési határidő lejártát követő
naptól a hitelező késedelmi kamatra jogosult. A késedelmi kamat mértéke a
jegybanki alapkamat (5,25 százalék) 8 százalékponttal növelt összege
lesz. Eddig Magyarországon az alapkamat plusz 7 százalékpont volt a
késedelmi kamat. (A számítás alapját jelentő referencia-kamatláb -
Magyarországon a jegybanki alapkamat - fogalma is némileg módosul, azon a
késedelemmel érintett év első felében a január 1-jén érvényes, míg a
második félévben a július 1-jén érvényes kamatlábat kell érteni.)
Behajtási költségátalány
Késedelem
estén az adósnak a pénztartozás és a késedelmi kamat mellett kötelező
lesz legalább 40 euró értékű (11,6 ezer forint) behajtási költséget is
megfizetni. Ez egy minimum átalányösszeg, amelyen felül a hitelező
jogosult az ezt meghaladó behajtási költségét is érvényesíteni az
adóssal szemben. A minimum összeget akkor is meg kell fizetnie az
adósnak, ha a késedelmét kimenti, vagy ha a hitelezőnek egyáltalán nem
merült fel behajtási költsége. Az átalányt kizáró szerződés semmis,
kivéve, ha a kötelezettnek késedelme esetén kötbért kell fizetnie.
A
szerződő felek részletfizetésben is megállapodhatnak, akkor a
részletfizetés esedékességére, késedelmes teljesítésére vonatkozóan kell
az új szabályokat alkalmazni.
A jogszabály a március 16-tól
megkötött vagy a tartozásra és késedelmi kamatra vonatkozóan módosított
szerződésekre vonatkozik, a korábban létrejöttekre nem. (A tagállamok
számára opciós lehetőség volt, hogy a szabályokat felmenő rendszerben,
azaz március közepétől létrejött megállapodásokra alkalmazzák.)
